I. Ferenc konvenciós pénzrendszere - áttekintés

I. Ferenc, uralkodott: 1792-1835 I. Ferenc, uralkodott: 1792-1835

I. Ferenc császár, Mária Terézia unokája, 1792-ben került hatalomra.  II. Lipót gyermekeként öröklés folytán 1792-től osztrák uralkodói főherceg, magyar és cseh király, 1792-1806-ig II. Ferenc néven német-római császár, 1804-től I. Ferencként pedig felvette az osztrák császári címet.

Az időszak különböző pénznemeinek összefoglaló táblázata:

Pénzfajta Pénznem (magyarul) Pénznem (németül) Típus, anyag Időszak Érték
Kereskedelmi arany Dukát Dukat arany 1792-1835 tőzsdei kurzuson az ezüst és papír forinthoz képest, 1 dukát kb. 4 fl 10 kr – 4 fl 40 kr ezüst ft.
Konvenciós ezüst pénzek (pengőpénzek) Tallér, Forint (fl.) 20, 10, 5, 3 krajcárok Taler, Gulden (fl.) ezüst 1792-1835 1 forint (fl) = 60 krajcár = fél tallér
Konvenciós pénzek váltópénzei Krajcár (xr, kr) Kreuzer/Kreutzer (xr, kr) ezüst és réz 1792-1811, 1816-1835 1 forint (fl) = 60 krajcár
Bécs városi bankócédulák

Forint bankjegy

Wiener Stadt Banco Zettel papír 1792-1812 napi inflációs kurzuson a konv. pénzhez képest (1797-1812), 1811-ben: 1 konv. fl.= 5 bankjegy forint
Bécsi valuta (Wiener Währung) papírpénzei Váltócédula, Adóelőleg jegy Einlösungsschein, Anticipations-schein papír 1811-1816-1835 napi inflációs kurzuson a konv. pénzhez képest, 1819-től 10 ezüst fl = 25 WW fl.
Bécsi valuta váltópénzei Váltókrajcár WW Kreuzer/ Kreutzer réz 1811-1816-1835 10 konvenciós krajcár = 25 váltókrajcár
Nemzeti Bank bankjegyek Forint bankjegy (bankó-nota) Gulden Noten papír 1816- konvenciós pénzekkel egyenértékű

I. Ferenc pénzrendszerének különböző időszakai

Időszak Évek Jellemző
18. század utolsó évtizede 1792-1800 A napóleoni háborúk megkezdődtek, de a pénzrendszer stabil. Ezüst alapú konvenciós forintrendszer van érvényben, az 1 krajcár és tört részei rézpénzek. A papírpénzek (bankócédulák) 1797-ig stabilak, konvertibilisek.
Infláció beindul 1800-1811 A háború egyre jobban megviseli a gazdaságot. A legnépszerűbb 3 és 6 krajcárosokat ezüst helyett rézből verik. A bankócédulák inflálódnak.
Devalváció, Bécsi valuta 1811-1816 Az állam csődbe megy. A papírforintokat és a rézpénzeket ötödrészére devalválják. A bankócédulákat lecserélik váltócédulákra, amivel bevezetik a bécsi valutát (WW). A papírpénz tovább inflálódik.
Abszolutista kormányzás 1816-1830 A kettős valutarendszert hivatalosan elismerik. Egymás mellett él a konvenciós és a bécsi valuta, 1819-től stabil 100:250 árfolyamon. Békés gazdasági fejlődés stabil pénzrendszerrel.
Magyar veretek 1830-1835 Uralkodása utolsó öt évében elkezdik ismét verni a madonnás éremképpel a magyar változatú értékpénzeket, a dukáttól a tallérokon, forintokon át a húszasokig.

A különböző értékpénzek összefoglaló értéktáblázata:

 Név Típus, Anyag Tallér Forint Húszas Tízes Garas Krajcár Váltó-forint* (papír) Váltó garas* Váltó krajcár*
Dukát (kb. értékek) arany 2,25 4,5 13,5 27 90 270 11.25 225 675
Tallér ezüst 1 2 6 12 40 120 5 100 300
Forint (1/2 tallér) ezüst 1 3 6 20 60 2,5 50 150
Húszas ezüst 1 2 6 2/3 20 5/6 16 2/3 50
Tízes ezüst 1 3 1/3 10 5/12 8 1/3 25
Garas ezüst, réz 1 3 1/8 2,5 7,5
Krajcár réz, billon 1 1/24 5/6 2,5
Váltó forint* papír 1 20 60
Váltó garas réz 1 3
Váltó krajcár réz 1

* 1819-től fix 100:250-es árfolyamon

Források:

Dr. Unger Emil: Magyar éremhatározó II. Kötet (1526-1740), Ajtósi Dürer Kiadó, Budapest, 2000

Pallos Lajos-Torbágyi Melinda-Tóth Csaba: A magyar pénz története: A kezdetektől napjainkig, Kossuth Kiadó, 2012

Money Trend – Internationales Magazin für Münzen und Papiergeld, 2016

Die Műnzen des Kaisertums Österreich 1806-1918, Verlag Frühwald (Ausgabe 2011)

Tovább a kategóriában: Mária Terézia pénzügypolitikája »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned