1926. dec. 31-i és 1927. jan. 3-i árfolyamok

1927. jan. 3-i első pengő árfolyamok 1927. jan. 3-i első pengő árfolyamok Magyarország c. napilap, 1927. jan. 4.

1927-es első pengő árfolyamok

A korabeli újságok alapján ismert, hogy milyen átváltási árfolyamok voltak érvényben 1926 végén, ill. 1927 első napjaiban. A pengő – törvényben garantáltan – aranyalapú pénznek és így nemzetközileg konvertibilisnek számított, még ha forgalmi aranyérmét nem is bocsátott ki az állam.

Ennek következtében nemcsak Budapesten, hanem a világ összes pénzügyi központjában jegyeztek pengőárfolyamokat az ott kialakult kereslet-kínálati, illetve üzletkötési tranzakciók alapján. Ezek az árfolyamkurzusok közel voltak az aranystandard szerinti árfolyamokhoz (erről részletes cikket lásd itt), és ez így is maradt a 1931 nyári nemzetközi valutakrízisig.

Az árfolyamjegyzésekben csak a szakavatottak tudtak eligazodni, mert a tucatnyi különböző jegyzés nagy káoszt jelentett: minden újság más és más árfolyamot közölt, ráadásul csomó elírással, sajtóhibával. A pontos adatok “kibányászásához” 3-4 újságot kell összevetni, hogy teljes kép alakuljon ki. A következő árfolyamkurzusokat jegyezték akkoriban (a jegyzések értelmezéséhez a részletes fogalmi meghatározásokat lásd itt):

Budapesti jegyzések:

1925. november 21-től egészen 1931. július 13-ig a Budapesti Értéktőzsdén szabad forgalomban kereslet-kínálati alapon, napi üzletkötések során kialakult árfolyamok zárlati (azaz záró) értékeit tekintették a hivatalos árfolyamnak, amit a másnapi újságok közöltek. Az alábbi árfolyamok minősültek „hivatalos” árfolyamjegyzésnek:

  1. Külföldi pénznemek: az ún. valuta árfolyamok, amelyeknek háromféle jegyzése volt: „Kötés”, „Pénz”, azaz vételi, valamint „Áru”, azaz eladási árfolyam, ezeknek a záró árfolyama.
  2. Külföldi kifizetések: az ún. deviza árfolyamok városokra vonatkozóan, ugyancsak háromféle, „Kötés”, „Pénz” és „Áru” jegyzéssel. Közgazdasági és statisztikai szempontból a pénz és áru árfolyamok átlagértéke, mai szóhasználattal a „deviza-közép” árfolyam volt a leghasznosabb, de azt közvetlenül nem publikálták az újságok, csak az MNB saját havi közleményeiben jegyezte fel a 10 napos átlagértékeket.

Külföldi jegyzések:

A külföldi értéktőzsdéken (New Yorkban, Londonban, Zürichben, Bécsben, Prágában, Belgrádban, stb.) jegyzett „Budapest” pengőárfolyamok másnap jelentek meg egyes újságokban, ami alapján össze lehetett hasonlítani, hogy az egyes pénzpiaci központokban milyen hangulat alapján erősödtek ill. gyengültek a pengőjegyzések. Az eltérések jellemzően 0,5%-os határokon belül voltak, hiszen már akkor is többé-kevésbé kiegyenlítődtek a világban jegyzett árfolyamok a telefon és távirat jóvoltából.

Az 1926. december 31-i (pénteki) jegyzések Budapesten és Zürichben:

1 egység árfolyama papírkoronában  

KÜLFÖLDI PÉNZNEMEK: VALUTA ÁRFOLYAMOK

KÜLFÖLDI KIFIZETÉSEK (VÁLTÓK): DEVIZA ÁRFOLYAMOK

KÜLFÖLDI DEVIZAJEGYZÉSEK

   

MNB: Budapesti Értéktőzsde záróárfolyamai

Zürich (Zárlat)

1926. DEC. 31. Szombat

 

PAPÍRKORONÁBAN

Pénznem

Arany-paritás 1 egységre

„Áru”: Készpénz eladási árfolyam

Város

KÖZÉP (Átlag, számított)

100 (1) egység  sv. frankban

Korona árf a sv. frank jegyzése alapján

Angol font (1 font)

347813

348125.0

London

346656.3

25.1175

346926.8

Belga (frank), 1

9937.5

9953.1

Brüsszel

9934.4

72.10

9958.6

Cseh korona, 1

2112.5

2118.1

Prága

2114.7

15.325

2116.7

Dán korona, 1

19153.2

19089.1

Koppenhága

19051.6

138

19060.8

Jugoszláv dinár, 1

13790.4

1261.9

Belgrád

1259.4

9.135

1261.7

USA dollár, 1

71470.0

71500.0

New York

71400.0

517.375

71460.6

Francia frank, 1

2800.0

2887.5

Párizs

2831.3

20.475

2828.0

Hollandi forint, 1

28728.0

28642.2

Amsterdam

28579.7

207.00

28591.2

Lengyel zloty, 1

8017.5

8018.8

Varsó

7925.0

57.50

7942.0

Román leu, 1

427.5

380.0

Bukarest

373.1

2.70

372.9

Bolgár leva, 1

5162.5

520.0

Szófia

516.3

3.725

514.5

Olasz líra, 1

3761.3

3235.9

Milánó

3217.2

23.25

3211.3

Német márka, 1

17025.1

17006.3

Berlin

16985.9

123.15

17009.7

Norvég korona, 1

19153.2

18071.9

Oslo

18035.9

130.65

18045.6

Osztrák schilling, 1

10056.3

10090.6

Bécs

10074.8

73.05

10089.8

Svájci frank, 1

13790.3

13831.8

Zürich

13806.3

100

13812.2

Svéd korona, 1

19153.2

19121.9

Stockholm

19089.1

138.3

19102.2

Spanyol peseta, 1

13790.4

Madrid

79

10911.6

Görög drachma, 1

927.5

Athén

6.45

890.9

Papírkorona

 

Budapest (1 millió Korona)

72.40

A táblázatból látható, hogy a készpénz eladási árfolyam valamivel meghaladja a deviza középárfolyamot, ami teljesen természetes, hiszen a bank nagyobb árrést számít fel (nagyobb kockázata miatt) a fizikai pénzek váltásai során, mint a számlapénzek váltásai után. Mind a mai napig ez a „szabály” ugyanúgy fennáll.

Az is megfigyelhető, hogy az aranyparitáshoz képest egyes devizák valamivel magasabb árfolyamon válthatók (pl. osztrák schilling, svájci frank), de a legtöbb deviza az aranyparitásnál kevesebbet ér. Elméleti szinten ez azt jelenti, hogy ez utóbbiaknál az aranypénz értékesebb, mint az azt helyettesítő bankjegy (főleg a nem is átváltható líránál), persze a tényleges adásvételek jutalékai az árelőnyből származó hozamokat gyorsan felemésztenék.

A zürichi és budapesti árfolyamokat összehasonlítva azt láthatjuk, hogy a koronánál aktuálisan „keresettebb” devizákért (angol font, dollár, holland forint, stb.) Svájcban többet fizetnek, mint Budapesten, ellenben más devizák (főleg a kelet-európai pénzek) Budapesten népszerűbbek, persze csak néhány ezreléknyi különbséggel.

Az egyes újságokban megjelent árfolyamtáblákból szemezgettünk:

 

Mivel hivatalosan csak január elsejével lett a pengő Magyarország fizetőeszköze, nemzeti valutája, ezért a világ tőzsdéi is januártól álltak rá a pengőben jegyzésre. (Kivétel London, ahol már ’26 tavaszától pengőben jegyezték az árakat a fix 12500 korona-váltószámmal számolva.)

Az 1927. január 3-i (hétfői) jegyzések: mivel január 1-je ünnepnap, 2-a pedig vasárnapra esett, ezért a hétfői kereskedés számított a pengő első hivatalos napjának. A délután megjelenő Az Est már hozta is a reggeli nyitóárfolyamokat, és megállapító volt, hogy a nemzetközi piacok jól fogadták a pengőt, az aranyparitáshoz közeli árfolyamok alakultak ki, pontosabban alig változtak az év végi záróárfolyamok. Az első pengőkereskedési nap záróárfolyamai Budapesten és Zürichben a következőképpen alakultak:

100 egység (ill. 1 angol font) árfolyama Pengőben  

KÜLFÖLDI PÉNZNEMEK: VALUTA ÁRFOLYAMOK

KÜLFÖLDI KIFIZETÉSEK (VÁLTÓK): DEVIZA ÁRFOLYAMOK

KÜLFÖLDI DEVIZAJEGYZÉSEK

   

MNB: Budapesti Értéktőzsde záróárfolyamai

Zürich (Zárlat)

1927. JANUÁR 3. Hétfő

 

PENGŐBEN

Pénznem

Arany-paritás 100 (ill. 1) egységre

„Áru”: Készpénz eladási árfolyam

Város

KÖZÉP (Átlag, számított)

100 (1) egység  sv. frankban

Korona árf a sv. frank jegyzése alapján

Angol font (1 font)

27.825

27.845

London

27.72625

25.12

27.73

Belga (frank), 100

79.5

79.5875

Brüsszel

79.4375

72

79.47

Cseh korona, 100

16.9

16.945

Prága

16.9175

15.35

16.94

Dán korona, 100

153.226

152.70

Koppenhága

152.40

138.05

152.37

Jugoszláv dinár, 100

110.323

10.10

Belgrád

10.06

9.125

10.07

USA dollár, 100

571.760

572.00

New York

571.30

517.375

571.05

Francia frank, 100

22.4

23.05

Párizs

22.60

20.45

22.57

Hollandi forint, 100

229.824

229.25

Amsterdam

228.75

207.1

228.59

Lengyel zloty, 100

64.14

63.95

Varsó

63.20

57.5

63.47

Román leu, 100

3.42

3.04

Bukarest

2.985

2.7

2.98

Bolgár leva, 100

41.3

4.16

Szófia

4.13

3.75

4.14

Olasz líra, 100

30.09

25.74

Milánó

25.59

23.15

25.55

Német márka, 100

136.201

136.025

Berlin

135.85

123.05

135.82

Norvég korona, 100

153.226

144.875

Oslo

144.575

131.5

145.14

Osztrák schilling, 100

80.45

80.675

Bécs

80.55

73

80.57

Svájci frank, 100

110.323

110.65

Zürich

110.4625

100

110.38

Svéd korona, 100

153.226

152.95

Stockholm

152.65

138.35

152.70

Spanyol peseta, 100

110.323

Madrid

87.2875

79.5

87.75

Görög drachma, 100

7.42

Athén

6.5

7.17

Magyar pengő, 100

 

Budapest

90.6

100

külföldön pedig (Pesti napló, 1927. jan. 4.):

Klfldi tozsdei jegyzsek 1927 jan 1 Pesti Napl 27 0104

Az árfolyamok elemzéséből látható, hogy maga a valutaváltás, pontosabban a pengő január 1-jei kötelező bevezetése nem okozott jelentős változásokat az árfolyamokban sem Budapesten, sem Zürichben, ill. másutt külföldön. Ha a koronaértéket pengőre számítjuk (részletes táblázatot lásd itt), az figyelhető meg, hogy a pengő nagyon minimálisan, 0,1% és 0,01% közötti értékekkel erősödött a legtöbb devizához képest, de ez a napi tipikus árhullámzásoknak teljesen megfelelt. 1926 végére, sőt már egy évvel korábban is a korona stabil, értékálló, konvertibilis valutának minősült világszerte, hiszen a törvényben garantált aranyalap, az államháztartás rendbetételével és a gazdaság fellendülésével karöltve a megbízható pénzeszközök közé emelte a nemzeti fizetőeszközünket.

Azt is láthatjuk, hogy Zürichben aznap kevesebb devizának volt magasabb az árfolyama, mint Budapesten, mint három nappal korábban, ami szintén a pengő nagyon enyhe erősödését jelzi.

Forrás: korabeli napilapok (Pesti Napló, Pesti Hírlap, Magyarország, 8 órai újság, Friss újság), amelyeket az Arcanum Digitális Tudománytár adatbázisából értünk el.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned